Egyrészt 2013 júliusától az adóhatóság az eddiginél jóval könnyebben, gyorsabban juthat a pénzintézetek elektronikus megkeresésével a vizsgált magánszemélyekkel kapcsolatban azon bankadatok birtokába, amelyek az ellenőrzés egész menetét döntő mértékben befolyásolhatják.
„Az ilyen típusú ellenőrzések eddig sokkal inkább az ismeretlen eredetű vagyonok feltérképezéséről szóltak, mostantól viszont már gyakrabban kell konkrét tranzakciókról számot adniuk a vizsgálati alanyoknak” – idézi a közlemény Fekete Zoltán Tituszt, az RSM DTM Hungary Zrt. adómenedzserét. „Ráadásul az ellenőrzésekre való kiválasztás hatékonyságát növeli majd, hogy a megkeresésre az ellenőrzés megindítása előtt is lehetőség lesz, így a magánszemélyek banki adatai gyakorlatilag úgy lesznek elérhetők az adóhatóság számára, mint mondjuk az ingatlan- vagy a gépjármű-nyilvántartás adatai.”
Ugyanakkor jelentősen leszűkül a vizsgált személyek által felhasználható bizonyítékok köre. Egy 2006-os törvénymódosítás következtében ugyanis a kötött bizonyítási rendszer lép életbe azokban az esetekben, ha a magánszemély vagyonosodásának forrásaként olyan fedezetet jelöl meg, amelyet 2006. szeptember 15. után szerzett. „Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vizsgálat alá vont magánszemélyek nagyon nehezen tudják majd bizonyítani vagyonuk eredetét, mivel jelentősen leszűkül a felhasználható bizonyítékok köre” – magyarázza Fekete Zoltán Titusz.
A kötött bizonyítási rendszer azt jelenti, hogy az elévülési időn kívüli jövedelemszerzés forrásának, a szerzés tényének és időpontjának igazolásául csak közhiteles nyilvántartás, jogerős bírósági vagy hatósági határozat, illetve egyéb közokirat, bankszámlakivonat adatai szolgálhatnak. A 2006. szeptember 15. előtti vagyonszerzés esetében a szabad bizonyítási forma marad érvényben, tehát a jövedelem megszerzésének bizonyítására elviekben bármilyen bizonyítási eszköz, tanúvallomás, nyilatkozat, magánokirat is felhasználható.
